blogTERefere

Birsalmasajt Mágnesnek

"Birsalmasajthoz, a birsalmákat megmossuk, hibás részeit kivágjuk, a gyümölcsöt négy- vagy hatfelé szeljük, de nem hámozzuk meg, és annyi vízben, amennyi éppen csak ellepi, fedő alatt puhára főzzük.
Ha megfőtt, a levét leszűrjük, a birset szitán áttörjük, és a pépet megmérjük. Egy kg péphez 80 dkg cukrot veszünk, és a birsalma lecsurgatott levével - amely azonban 80 dkg cukorhoz ne legyen 2 dl-nél több - sziruppá főzzük.

A szirupot elkeverjük a birspéppel, belecsavarjuk egy citrom levét, és állandóan keverve sűrűre főzzük. Ha a pépből egy kávéskanálnyit tányérra teszünk, és az néhány perc alatt megdermed, akkor a sajt elkészült. Hideg vízzel kiöblített formákba vagy tányérba öntjük - néhány gerezd diót vagy hámozott mandulát is tehetünk bele —, egy-két nap múlva pergamenpapírra borítjuk, és szellős helyen szikkadni hagyjuk, így tartjuk fogyasztásig. Fogyaszthatjuk pl. dióval csemegeként, vagy használhatjuk süteményekbe, töltelékekbe."

Nem biztos hogy pont ez a szakácskönyv volt, de emlékeim szerint ilyen módon csináltam.


Előre megmértem, kb. 20 dkg többlettel indítottam (a héja és a magház majd lejön belőle, és itt 1 kg lenne az ideális, vagyis egyszerű):)
Először beleraktam a mosogatóba, hideg vízben kicsit megáztattam, aztán egy erre rendszeresített körömkefével megsikáltam, leöblítettem.


Ezután kivagdaltam a hibás részeket, és a recept szerint feltettem főni. Legutóbb elég apró birseket kaptam, a végén már fel sem daraboltam.
Kicsi adagokban csináltam, mert aprólékos, és így kevesebb anyagot gyorsabban át tudok főzni, nem is kap oda könnyen, mert "átlátom" a mennyiséget. A baracklekvár befőzését is elaprózom, hasonló okokból. Egy nap, egy adag. Van egy teflonos lábasom, nem túl nagy, de csakilyesmire használom.

A 80 dkg cukor biztos így volt, és az is hogy szirupot főztem. Ha túl sok víz megy hozzá, akkor nem lesz elég kocsonyás. A kocsonyásító anyag a magházban és a héjában van , ezért az apróbb gyümölcs hálásabb ilyenkor, mert fajlagosan nagyobb a héjfelülete.

Tehát azt a 2 dl folyadékot (főzővizet, amibe már belefőtt a héj és a magház is, meg a többi finomság) komolyan kell venni.

Amikor puha lett, tésztamerő kanállal tányérra szedtem.
Nem szitán törtem át, hanem a tekerős passzírozóval, a legapróbb lyukú betéttel. A nagyobb darabokat felvágtam- ha már puhára főtt, akkor könnyebb-, és a paszirozó is jobban elbánik vele.

Lehet belekeverni vágott, negyedelt diót a végefelé, hogy az is átfőjön egy kicsit. Minél több "idegen anyag" van benne, annál kényesebb, lassabban dermed, esetleg hamarabb romlik. A hamari fogyasztáshoz cukrozott narancshéjat és más tetszőleges finomságokat is bele lehet szórni :) A forró masszát az előre kikészített kiöblített mikrózható műanyagtálkákba szedtem, inkább a kisebbekbe, és nem tele, akkor hamarabb keményedik. Másnap már ki lehet borítani celofánra. Ezeknek az aljába is lehet díszítésnek egy két  diógerezdet betenni.
Ennyi kiegészítést tudok mondani a recepthez.

Sok sikert a főzőcskéhez! :)